RMDSZ: akkor lépünk kormányra, ha elérhetjük prioritásainkat

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa szombaton felhatalmazta Kelemen Hunort: kezdje meg a tárgyalásokat a szövetség kormányra lépéséről. Pataki Csaba és Kereskényi Gábor is egyetért abban, csak akkor szabad szerepet vállalni a kormányzásban, ha az RMDSZ esélyt kap prioritásai eléréséhez.

Szombat délelőtt Marosvásárhelyen gyűlt össze az RMDSZ „kis parlamentjeként" emlegetett SZKT, amelynek két legfontosabb témája a közelgő európai parlamenti választás valamint az RMDSZ esetleges kormányzási szerepvállalása volt. Előbbi esetében megerősítették a szövetség állandó tanácsának múlt heti döntését, mely szerint Winkler Gyula és Sógor Csaba áll a jelöltlista első két helyén. Kelemen Hunor szövetségi elnök elmondta továbbá, hogy folytatják a tárgyalásokat az MPP-vel a választási együttműködésről.

Noha Kovács Péter főtitkár szerint mindent az EP-választásnak kell alárendelni, a legfontosabb téma mégis az USL pártszövetség felbomlása után fellépett helyzet, pontosabban az RMDSZ esetleges kormányzati szerepvállalása volt. Az SZKT egyhangúlag felhatalmazta Kelemen Hunor elnököt és Borbély László politikai alelnököt: kezdjék meg a tárgyalásokat Victor Pontával a szövetség kormányra lépéséről.

„Azokban az időszakokban, amikor az RMDSZ kormányzati szerepet vállalt, az erdélyi magyar emberek biztonságérzetét növelni tudtuk, a kisebbségi jogok területén minden alkalommal hozzátettünk az addigi eredményekhez, és ugyanakkor a politikai stabilitást is megteremtettük. Ha pedig nem vagyunk kormányon, akkor láthattuk, számos kísérlet történt arra vonatkozóan, hogy az elmúlt 25 év kisebbségpolitikai eredményeit visszafordítsák. És amióta az RMDSZ kormányzati szerepvállalása felmerült, a sajtóban ismét egyfajta magyarellenes hangulat tapasztalható", jelentette ki Kelemen. Az elnök hozzátette, az RMDSZ előtt három út áll: marad ellenzékben, részt vállal a kormányzásban vagy a parlamentből támogatja a kormányt.

„Minket képviselőket, önkormányzati vezetőket nem azért legitimáltak a választóink, hogy nézzük, ahogy mások döntenek a sorsunkról. Azért vagyunk ott, mert a szavazóink bíznak abban, hogy az RMDSZ kormányképes, hitelesen tudja a magyarság érdekeit képviselni mind Romániában, mind Brüsszelben", vélte Borbély is. „Megfelelő kisebbségjogi és általános érvényű feltételek kialakítása esetén az RMDSZ-nek vállalnia kell a kormányzati szerepet és felelősséget", fogalmazott Markó Béla korábbi elnök.

Véleményét osztja Kereskényi Gábor szatmári parlamementi képviselő is. „Csak abban az esetben érdemes kormányra lépni, ha van lehetőség törvényhozási prioritásaink elfogadtatására, stratégiai erdélyi beruházások elindítására vagy folytatására , s nem utolsó sorban a területi igények támogatására", jelentette ki.

Pataki Csaba Szatmár megyei szenátor három pontban csoportosította az RMDSZ követeléseit. Az első pont a kisebbségeket érintő törvények betartása. „Az elmúlt másfél évben számtalanszor azért kellett harcolnunk, hogy a kormány betartsa ezeket a törvényeket, gondolok itt a kisebbségi oktatási hálózatra, a kisebbségek szimbólumainak használatára vagy a nyelvhasználat védelmére". A második pont az erdélyi nagyberuházások, mint amilyen az észak-erdélyi autópálya, elindítása illetve folytatása. A harmadik feltétel pedig a szociális ellátások kérdése. „Elfogadhatatlan például, hogy a kormány az önkormányzatok nyakába varrta a fogyatékkal élők gondozóinak bérét, ám a költségvetéseket semmivel sem emelte", magyarázta Pataki.

Az SZKT-én természetesen szó esett a kormányzati szerepvállalás veszélyeiről, esetleges negatív megítéléséről is. „Szerintem felelőtlenség lenne távol maradni a kormányzástól", véli Kereskényi. „Mégis mit kellene tennünk? Maradjunk ellenzékben azzal a Crin Antonescuval és a PNL-ével, amely az elmúlt években a leginkább magyarellenes hangot ütött meg úgy országos, mint megyei szinten?", tette fel a kérdést a képviselő. „Az erdélyi magyarságot képviseljük ellenzékben és a kormányon is. Ez nem ideológiai idomulás. Németország évek óta bizonyítja, hogy a jobb és a baloldal tud együtt kormányozni az ország érdekében", fogalmazott Pataki is. „A kormányzás felelősséggel jár, ugyanakkor eszközöket is kapunk céljaink és az általunk képviselt magyarság céljainak eléréséhez", tette hozzá.

Miközben Kereskényi szerint a kulturális és a környezetvédelmi tárcát kaphatja meg az RMDSZ, addig Pataki szerint mindez a vasárnapi tárgyalásokat követően a hétfői szövetségi állandó tanács ülését után derülhet ki. „Sem a tárcákról, sem azok vagy az államtitkárok számáról nem esett szó egyelőre", mondta.

A két politikus egyetértett abban is, hogy szatmári szinten is komoly változásokra lesz szükség, ám ezek elérése egyáltalán nem lesz könnyű és hetekbe is eltarthat. „Ponta megigérte, hogy mindenki maradhat a helyén. Ugyanakkor teljesen normális, hogy ha az MDSZ kormányra kerül, akkor a kormányprogramot igyekszik a mi érdekeink szerint alakítani. Hogy ezt meg tudjuk valósítani, ahhoz szükségünk van emberekre és eszközökre is a kormányhivatalokban", mondta Pataki. „Megvannak a potenciális jelöltjeink, a minőségi szakembereink. Nem lesz könnyű azonban egyezségre jutni a szociáldemokratákkal, mivel Szatmáron a szokásosnál is nyagobb érdekösszefűződések kötik őket a liberálisokhoz. Ezek a tisztségek ugyanakkor a Szövetség számára sohasem célt, hanem eszközt jelentettek az eredményes közösségi érdekképviselet terén", jelentette ki Kereskényi.

A két politikus megerősítette azokat a híreket, hogy az RMDSZ Szatmár megyében prefektusi vagy alprefektusi tisztséget is szeretne a különböző állami intézmények igazgatói székei mellett. Mindezek mellett a másik kiemelt cél Szatmárnémeti alpolgármesteri tisztsége: „Ezt a kérdést már 2012-ben le kellett volna zárni. Akkor sajnos nem lehetett, ám mi azóta sem tettünk le róla", fogalmazott határozottan Pataki.